Epigenetika – avagy mi köze a géneknek a szépséghez?

Születésünkkor meghatározott génkészlettel rendelkezünk, amelyet minden sejtünk tartalmaz, és amely az életünk során soha nem változik a vércsoportunkhoz és az ujjlenyomatunkhoz hasonlóan. Tekintsünk hát úgy rá, mint egy megváltoztathatatlan, determinált tulajdonságkészletre, vagy próbáljunk meg felülemelkedni rajta? Mi az, amiben a génjeink határoznak meg minket, és mi az, amiben mégis mi írjuk a sorsunkat?

De mi is az az epigenetika?

Az epigenetika tudománya próbálja kikutatni, hogy az életünk során mennyire a génjeink és mennyire a környezetünk határozza meg, hogy milyen emberré válunk, milyen betegségekre leszünk fogékonyak.
Hogy megértsük a genetika és az epigenetika kapcsolatát, képzeljünk el egy szöveget, ahol a szavak mindig változatlanok, azonos sorrendben követik egymás. Ez a génkészletünk. Az írásjelek, a pontok, a kérdőjelek, illetve hangosan olvasva a szavakat a hangsúly és a hangerősség is pluszinformációt ad a szövegnek, akár teljesen meg is változtathatja annak jelentését. Ez pedig az epigenetika.
A sejtjeinkben lévő géneken lévő „kapcsolókat” (az előbbi példában ezeket neveztem írásjeleknek) enzimek segítségével bizonyos negatív és pozitív, külső és belső környezeti tényezők be- és kikapcsolhatják (metiláció).
» Ilyen külső tényező a légszennyezés, az elektroszmog, a fény- és hangszennyezés, az UV-sugárzás, bizonyos kemikáliák és a társas kapcsolatok.
» Belső tényező a táplálkozás, a testmozgás, a stressz, a dohányzás, az alkohol, a drogok fogyasztása, az érzelmek és gondolatok kezelése.

Ha Te is kíváncsi vagy Csernai Judit előadására, jegyet IDE KATTINTVA vásárolhatsz. További programokért KATTINTS IDE!